A Feles bérlet változásai

  • Huszár Ádám
  • |
  • 2019. 01. 15.



December 27-én  a két ünnep között hirdették ki a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításról szól 2018. évi CXXXVI. törvényt. Az új módosítások január 11-én léptek hatályba, aminek következtében több módosítás is belekerült a törvénybe.

Feles bérlet:

Lényegében termőföld bérbeadásáról van szó, azzal a különbséggel, hogy a megállapított bérleti díjat (vagy annak egy részét) terményben rendezik a felek. A bérbeadó a terményt általában értékesíti, idetartozik az értékesítésnek az a formája is, amikor a termény vevője egyben a termőföld bérlője lesz.

Fontos, hogy a terményben kapott bérleti díjra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a pénzben kapott bérleti díjra, azaz, ha a haszonbérleti szerződés legalább 5 éves időtartamra szól, akkor termény formájában adott bérleti díj adómentes bevételnek minősül.

Részesművelés:

A termőföldre vonatkozó részesművelési szerződés alapján a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talaj-előkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat.

 

A bérbeadás ezen formái a módosítással megszűnnek, a meglévők legkésőbb tíz év múlva hatályukat vesztik. Ennek oka, hogy ezekkel sokan visszaéltek, így a jogszabály módosításának hatályba lépése után (2019. 01. 11.) feles bérleti és részesművelési szerződés nem köthető, azokat meghosszabbítani nem lehet, a meglévőek 2028. dec. 31-el hatályukat vesztik.

Törvényben rögzítették az eddigi gyakorlatot, hogy adásvételkor az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a föld fekvése szerinti területi szerve foglal állást a szerződésről. A kontraktus megítélésekor figyelembe kell venni többek között a föld jövedelemtermelő képességét is.

Az adásvétellel kapcsolatos döntés miatt a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat.

 

Erdőnek nem minősülő föld esetén a föld – indexálással meghatározott – 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét kell nézni, ezt alapos indok nélkül nem haladhatja meg az eladási ár. Erdőnek minősülő föld esetén a föld 50 éves termelési ciklusra számított jövedelemtermelő képessége számít úgy, hogy az erdőtalaj és a faállomány értékét együttesen kell megállapítani, amelynek során az erdőtalaj értékét az erdő örökös járadékából, míg a faállomány értékét a potenciális véghasználatból levezetett jelenérték szerint kell kiszámítani.

 

Módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodni kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez.

Kibővült az elővásárlásra és előhaszonbérletre jogosultak köre a szaporítóanyag-előállítókkal, akiknek kötelezettséget kell vállalniuk, hogy a szóban forgó területen bizonyos ideig ezt a tevékenységet folytatják.

Szigorúbban ítélik meg, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatják a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot.