Hogyan számoljuk el az adományt

  • Huszár Ádám
  • |
  • 2019. 02. 13.

Érdekes kérdésbe futottunk bele az év végén az egyik ügyfelünk részéről. A Társaság adományozási szerződést kötött egy belföldi közhasznú szervezettel, majd a szervezet ennek megfelelően ki is adta 2018-ban az adományozásra vonatkozó igazolást.  Az adomány pénzügyi teljesítése viszont csak 2019-ben történt meg. Ügyfelünk szerette volna még 2018-ban a Tao törvény előírásai szerint vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításként az adományozott összeget elszámolni, de nem volt egyértelmű, hogy ezt melyik évben teheti meg. A mai cikkben ezt a kérdést szeretnénk egy kicsit jobban kibontani.

 

Először is nézzük meg, hogy mi az az adomány a Társasági adóban.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény meghatározza az adomány fogalmát, eszerint:

adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;

A támogatás adományként tehát csak

  • közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége támogatására,
  • egyházi jogi személynek törvényben meghatározott tevékenysége támogatására,
  • közérdekű kötelezettségvállalás céljára,

adható.

A támogatás formája lehet:

  • támogatás, juttatás (pénzeszköz)
  • térítés nélkül átadott eszköz
  • térítés nélkül nyújtott szolgáltatás

Az adományozás egyik fontos kitétele, hogy az adományozónak nem jelenthet plusz vagyoni előnyt. Az adományozó megnevezése ez alól kivételt jelent.

 

Miért fontos az eredeti kérdésben is szereplő adomány igazolása?

A törvény 3. számú melléklet B) részének 17. pontja szabályozza, hogy milyen esetben tekinthető az adóévben adományként nyújtott támogatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak. A legfontosabb feltétel, hogy maga a törvényben előírt igazolás az adózó rendelkezésére álljon.

„Az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.”

 

Mikor lehet az adóalapot csökkenteni az adomány meghatározott részével?

Az adózás előtti eredményt csökkenti:

7§ (1) z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,

zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap,

zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.

A törvény értelmében a ráfordításként történő elszámolás mellett lehetőség van az adóalap további csökkentésére, ha a fenti feltételek is teljesülnek.

A törvény „az adóévben adomány jogcímén visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás” fordulata alapján az adózó esetében a támogatás adóalapnál történő érvényesítésének, illetve a támogatott szervezet oldaláról az igazolás kiadásának egyaránt feltétele, hogy az adomány pénzügyileg is teljesítésre kerüljön. A mi esetünkben az adomány összegének átutalására 2019. évben került sor, ezért a közhasznú szervezet ezen időpontot követően állíthatta volna ki jogszerűen az igazolást. Ebből következően az adomány ráfordításként történő elszámolására, illetve a társasági adóalap csökkentő tétel alkalmazására is a 2019-es adóévre vonatkozóan lesz csak lehetősége ügyfelünknek.

 

Az ilyen esetekben tehát a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításként az adományozott összeget a ténylegesen nyújtott pénzügyi juttatás évében tudja érvényesíteni az adományozó.