A veszélyhelyzet ideje alatti távmunkával kapcsolatos, továbbá egyéb gazdasági szabályok alkalmazása

  • Huszár Ádám
  • |
  • 2020. 11. 18.

I. Távmunka


Munkajogi és munkavédelmi szabályok távmunka esetén

A kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését. A koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös lehet mind a munkáltatók, mind a foglalkoztatottak számára. A távmunkavégzés kapcsán a veszélyhelyzet idejére meghirdetett új szabályok a 487/2020. (XI.11.) Kormányrendelet alapján múlt hét csütörtöktől alkalmazhatók.

A távmunkavégzést alapvetően két törvény szabályozza, a Munka törvénykönyve (Mt.) és a Munkavédelemről szóló törvény.

A kormány által a veszélyhelyzet idejére kihirdetett rendelet kiterjeszti a fenti törvényekben szereplő távmunkavégzés fogalmát és könnyítésre ad lehetőséget, így a munkavégzés helye szabadon választhatóvá válik, a távmunka akár részlegesen, a munkanapok egy részében is megvalósulhat.


A munka törvénykönyve 196.§-a a távmunkavégzés kapcsán a következőkről rendelkezik:

“(1) Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

(2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.

(3) A munkáltató – a 46. §-ban foglaltakon túlmenően – tájékoztatja a munkavállalót

a) a munkáltató általi ellenőrzés,

b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá

c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.

(4) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.

(5) A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.”

 

 


A Kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt a felek eltérhetnek a fenti rendelkezésektől, tehát pl. a feleknek nem szükséges munkaszerződésbe foglalnia a távmunkavégzés tényét, illetve az olyan távmunkavégzést is távmunkának lehet tekinteni, amelyet nem feltétlenül számítástechnikai eszközzel, elektronikus kapcsolattartással végez a munkavállaló.

 

A munkavédelmi törvény távmunkára vonatkozó részeivel kapcsolatban könnyítés, hogy elegendő, ha a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló ennek megfelelően választja ki a munkavégzés helyét.


Költségtérítés távmunka idején

A távmunkában foglalkoztatott munkavállaló költségeihez költségtérítés formájában hozzájárulhat a munkáltató, ennek igazolás nélkül elszámolható mértéke a felek által előre meghatározott, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka lehet. (jelenleg 16 100 Ft)

A távmunka szabályai a veszélyhelyzet ideje alatt jelentősen egyszerűsödnek, de költségtérítés csak abban az esetben lehetséges, amennyiben a felek munkaszerződésben rögzítették a távmunkavégzésben történő foglalkoztatást.

Az a távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállaló, aki már az Szja tv. távmunkavégzésre vonatkozó egyes rendelkezései alapján már számolt el költséget, ebben a költségtérítésben nem részesülhet.

A szabályozás csak a munkaviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozik, megbízási szerződés alapján vagy társas vállalkozóknak nem nyújtható ilyen formában költségtérítés.

 

II. Egyéb gazdasági intézkedések


5%-os áfakulcs az elvitelre vagy házhoz szállítással értekesített ételekre, italokra

A Kormány a veszélyhelyzet idejére elrendelt védelmi intézkedések második ütemében 2020. november 11-től elrendelte - többek között – a vendéglátó üzletek bezárását oly módon, hogy ott vendégek az elvitelre alkalmas ételek átvételének kivételével nem tartózkodhatnak. A fentiekre tekintettel előtérbe került ismét az ételek elvitelre történő készítése és házhoz szállítása.

A védelmi intézkedések második ütemének hatálya alatt, a kormány által kihirdetett rendelet értelmében, 2020. november 14-től elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, mely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén 5 %-os áfakulcs alá esne, az  alkalmazandó általános forgalmi adó mértéke az  adó alapjának 5 %-a. (a kedvezményes áfakulcs a szállítási díjra nem vonatkozik)

 

Az 5 %-os áfakulcs alkalmazásának feltétele, hogy a vendéglátó üzletben az étkezőhelyi vendéglátás keretében helyben készített étel-, nem alkoholtartalmú italforgalom szolgáltatás nyújtása már 2020. november 11-én fennállt, illetve annak hiányában fennállna.


A veszélyhelyzet ideje alatt nyújtott ingyenes termékek, szolgáltatások adózása

Figyelemmel arra, hogy a 478/2020. (XI.3.) Kormányrendelet értelmében 2020. november 4-től ismét veszélyhelyzet került kihirdetésre, ezért az ellenérték nélkül átadott termékek és nyújtott szolgáltatások adójogi megítélésével kapcsolatban nem csak az egyes adójogszabályok, hanem Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab. tv.) rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

Ennek a törvénynek azért van jelentősége, mert ha a veszélyhelyzetben teljesített termékátadás és szolgáltatásnyújtás megfelel a törvényben foglalt alábbi feltételeknek, akkor azt olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit az adóalany a vállalkozási, gazdasági tevékenysége érdekében fejtett ki, és így az ezzel kapcsolatban felmerült költségek társasági adó szempontból elismert költségnek minősülnek.


A feltételek, amelyeknek együttesen kell fennállnia:

· a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt,

· a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,

· a katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára,

· ingyenesen kerül sor termékátadásra, szolgáltatásnyújtásra és

 

a juttatást nyújtó teljesíti azt az adminisztratív feltételt, hogy a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül az illetékes adóhatósághoz bejelenti a nyújtott szolgáltatás, átadott termék megnevezését, mennyiségét. A bejelentés nem formanyomtatványhoz kötött (de a NAV a honlapján közzétett egy bejelentési mintát), kötetlen formában – postai úton vagy E-papír formájában – a Stab. tv-re való hivatkozással nyújtható be.

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn, akkor a Tao. törvény 3. számú melléklete lesz alkalmazandó, ennek  alapján kell eldönteni, hogy elismert költség lesz-e az adott juttatás.

 

Amennyiben az ingyenes juttatott termék beszerzéséhez áfalevonási jog kapcsolódott, és a juttatás megfelel a Stab. tv-nek, akkor a juttatónak nem kell a levonható áfáját korrigálni, illetve áfafizetési kötelezettsége sem keletkezik, ha bejelentési kötelezettségének eleget tesz.

 

A személyi jövedelemadó vonatkozásában is meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a Stab. tv-ben felsorolt feltételek. Amennyiben igen, akkor a juttatás után ezen törvény alapján nem keletkezik adófizetési kötelezettsége sem a juttatást nyújtó társaságnak, sem a magánszemélynek. Ebbe a körbe tartozhat például, ha egy társaság az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen juttat fertőtlenítőszereket, maszkokat, ingyenes étkezést, lakhatást, a digitális oktatási rendben tanulmányokat folytató tanuló számára biztosít laptopjuttatást.

 

A társaság által foglalkoztatott munkavállalóknak nyújtott juttatásoknál is a fentiek szerint kell eljárni, tehát szükséges vizsgálni, hogy fennállnak-e a Stab. tv-ben foglalt feltételek.

Ha az eset összes körülményének figyelembevétele alapján a Stab. tv.-ben foglalt feltételek nem állnak fenn, az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés azon kitételét lehet alkalmazni, amelyből következően nem keletkezik adóköteles bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása esetén. (koronavírusteszt, maszkok, fertőtlenítőszerek)